Írta: Cservenák Róbert
        Bakos László 

       
HUNGAROCAD Kft.

Balaton Park 2000
Mintaterületi komplex térinformatikai rendszer
(Balatonlelle-Balatonszemes-Gamás-Látrány
Somogybabod-Somogytúr-Visz)

Phare pályázat

Sokat hallunk manapság az Európai Unióhoz történő csatlakozásról, különböző csatlakozást elősegítő programokról, kísérletekről, felmérésekről, feladatokról, illetve pályázatokról. A Magyar Köztársaság 1999. évtől az EU csatlakozás jegyében új agrárpolitikát hirdetett meg. Az agrárpolitika lényege a családi gazdaságok kiemelt támogatása és a mezőgazdaság felkészítése az EU csatlakozásra. A mezőgazdasági feladatok között kiemelt szerepet kap a nyilvántartások rendezése, az informatika fejlesztése. A tervezési bizonytalanság miatt a nagy projektek megvalósítása sok-sok ismeretlen tényezővel terhelt, amely nagymértékben veszélyezteti az EU csatlakozáshoz rendelkezésre álló források regionális elvek szerint történő felhasználását. Így célszerű egy adott kistérségben összegyűjteni, kielemezni azokat az információkat, amelyeket fel lehet használni a termelés fejlesztés támogatására a jövőben.

1999 őszén a Balaton Park 2000 Kht egy ezzel kapcsolatos EU Phare regionális kísérleti programot nyert el, mely több ismert cég közreműködésével 2000 júniusára Autodesk MapGuide felületen készült el. A projekt célja a vidékfejlesztési tanulmányok térinformatikai módszerekkel történő megalapozása volt egy előre kiválasztott mintaterületen. Ezt a területet a Balaton déli oldalán a 67 számú főút és a Tetves patak mentén jelölték ki (1.ábra). Ezen területen olyan térinformatikai rendszert kellett kialakítani, amely egyrészt földhivatal által hitelesített kataszteri és topográfiai térképekre épül, másrészt részletes betekintést nyújt a térség talajtani viszonyaiba is. Emellett tartalmazza a közigazgatási határon belül elhelyezkedő földrészletek tulajdoni viszonyait, és képes tematikus adatokkal szemléltetni a domborzatot, elősegítve ezzel is a későbbi birtokrendezést vagy a növénytermesztést.

A térinformatikai rendszer elkészítését a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete és a HungaroCAD Informatikai Kft. nyerte el. A pályázathoz azonban szorosan kapcsolódott egy olyan alprojekt, amely a térinformatikai adatbázis térképeit és alfanumerikus adatait egyeztetett formátumú adatbázisokba rendszerezi, és lényegében lehetővé teszi, hogy a térinformatikai alkalmazás tervezési alapadatszintű valóságos adatok segítségével mutassa be a tervezés reális magyarországi informatikai korlátait és lehetőségeit. Ezt a feladatot a hódmezővásárhelyi GeoNET 2000 Kft. végezte el Bentley MicroStation programok segítségével.

Alapadatok MapGuide környezetbe integrálása

Mindenképpen nagy kockázatot jelentett amellett, hogy a két önálló alprojekt egymásra épült és külön-külön egyik alprojekt sem érhette el a fejlesztéssel kitűzött célt, hogy az alprojektekben dolgozó cégek 3 különböző térinformatikai rendszerrel dolgoznak. Aki valaha is találkozott ehhez hasonló problémával az tudja, hogy sok esetben a látszólag könnyű import/export funkciók nem működnek hibátlanul, az adatvesztés ebben az esetben pedig nem volt megengedett. A feladatot pedig még az is nehezítette, hogy a különböző közigazgatási területekhez tartozó földhivatali térképek más-más vetületi rendszerben helyezkedtek el. Így találkoztunk henger- és EOV vetületekkel is.

Sajnos később az is kiderült, hogy a Phare által biztosított pénzügyi keret nem elég a közel 300(!) kataszteri térkép digitalizálására, így raszteres és vektoros térképekkel egyaránt számolnunk kell. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a MapGuide intelligens raszter-vektor kezelő funkcióinak köszönhetően végeredményként Intranetes környezetben használva egy gyors hibrid térinformatikai rendszert tudtunk előállítani.

A hatalmas mennyiségű grafikus alapadat konvertálásához a MapGuide lassúnak mondható DOS prompton működő SDF Loader programja helyett a sokkal hatékonyabb VietCAD Company Ltd. által fejlesztett VietCAD SDF Loader programját használtuk, de némely esetben szükség volt a Microstation, illetve ArcView környezetből kapott adatok AutoCAD Map-ben történő javítására is.

A grafikus adatokon túlmenően hatalmas mennyiségű numerikus adat is konvertálásra került. Ez a közel 200 ezer tulajdoni viszonyt és 800 ezer terepmodellt és talajtani adatot tartalmazó rekordot Microsoft Access-be konvertáltuk a földhivatalok sajátos adatbázisából, illetve a már említett konkurens térinformatikai rendszerek dBase és Oracle állományaiból. Az adatokból a feladat során rengeteg különböző típusú és szerkezetű tematikus térkép, illetve riportablak készült.

Térinformatikai rendszer

  1. Interaktív vezérlőrendszer
  2. Már az első tárgyalásoknál kialakult, hogy a létrejövő térinformatikai rendszernek olyan kezelőfelülettel kell bírnia, amely egyrészt bárki számára könnyen, szinte betanulási idő nélkül használható, másrészt egy időben többen elemzéseket, lekérdezéseket tudjanak végezni, bonyolultabb programok telepítése nélkül. Így a feladatunk első lépéseként kialakítottunk egy erre alkalmas HTML kezelőfelületet. Itt például a település alakjának ikonjára klikkelve megkapjuk annak közigazgatási határához tartozó térképét a hozzá tartozó adatbázisokkal és rétegekkel együtt, de nagy választékban találunk vezérlő gombokat a térkép navigáláshoz, lekérdezésekhez vagy akár nyomtatáshoz is.

  3. Térinformatikai modell

a) Kataszter

Mint az elején már említettünk anyagi okok miatt a kataszteri térképek digitalizálására nem került sor. Így csak a földrészletek helyrajzi számai lettek digitalizálva és az adatbázis-kapcsolat is ezeken a digitalizált pontokon keresztül történt. A települések kataszteri térképeit GeoTIFF formátumban lettek tárolva, majd belterületi, külterületi illetve zártkerti mivoltuknak megfelelően RIC (Raster Image Catalog) fájlba tömörítettük. Ezen fájlok a térképi léptéküknek (M=1:2000, 4000 vagy 10000) megfelelően és a MapGuide felületen történő nagyítás függvényében automatikusan jelennek meg (2.ábra). A jövőben a Balaton Park 2000 Kht. tervezi, hogy egy újabb Phare pályázat segítségével digitalizálja ezeket a térképeket és gyorsabbá teszi a most működő rendszert.

b) Topográfia, DTM, Lejtés, Kitettség

A terület földrajzi viszonyinak elemzéséhez M=1:10000-es léptékű topográfiai térképeket használtunk fel. A nagymennyiségű digitalizált szintvonalból és alaptopográfiai elemből MicroStation és ArcView környezetben állították elő a szelvényekre bontott különböző modellezési térképeket, majd tematikus formában ezt megjelenítettük a MapGuide Author segítségével.

  1. Tulajdon-, birtok-, és földhasználati viszonyok

Az egyes földrészletek, illetve azon elhelyezkedő ingatlanok adatait a földhivatali tulajdoni lapokból merítettük. A lekérdezés során egy helyrajzi szám megmutatása után riportablakokban kapjuk meg a kívánt eredményt. Az egyszerűbb átláthatóság kedvéért ezt akár minden igényt kielégítő részekre bontva is kérhetjük.

A közeljövőben tervezzük a földhivatalok által is elfogadott hivatalos tulajdonlap sablonok elkészítését, melyek automatikusan generálódnának egy helyrajzi szám kijelölése után.

  1. Talajvédelem, talajhibák, talajveszélyezettség

Talán a pályázat egyik legfontosabb része volt a térség talajtani adatainak rendszerbe illesztés. Ezt a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete végezte el ArcView környezetben, majd integráltuk a MapGuide-os rendszerbe. Az MTA TAKI GIS Labor módszertant dolgozott ki a Kreybig-féle országos, 1:25.000 méretarányú átnézetes talajismereti térképsorozat reambulációjára és térinformatikai adaptációjára, valamint az üzemi szintű 1:10.000 méretarányú genetikai talajtérképek és adatok talajismereti célú térinformatikai feldolgozására. A módszertan alapján lehetővé válik a szántóföldi gazdálkodást segítő, a farm adottságain alapuló, az EU harmonizációt szolgáló agrár-környezetgazdálkodási terv készítése az agrártámogatási célprogramokhoz történő igazodás jegyében.

A Kreybig-féle talajfelvételezés célja: a növénytermesztés szempontjából fontos talajtulajdonságok térképezése volt. A térképlapokon egy-egy foltra vonatkoztatva megtalálhatók a fontosabb fizikai és kémiai talajtulajdonságok, a 'Sigmond-féle talajosztályok, valamint az adott terület reprezentatív talajszelvénye és az adott folt heterogenitását jellemző eltérő tulajdonságú talajszelvények helye is. A térképlapokhoz csatolt magyarázó riportok a terület részletes talajtani és környezeti jellemzésére szolgálnak, valamint a reprezentatív talajszelvények felvételi és laboratóriumi jegyzőkönyveinek adatait tartalmazzák (5.ábra). A Kreybig-féle átnézetes talajismereti térkép lényegében egy (korai) analóg földrajzi információs rendszer.

Egy egységes, térinformatikai alapokon nyugvó, jogszabályi szinten rendezett, intézményi háttérrel rendelkező nyitott rendszer nagy segítséget nyújthat a mezőgazdasági szaktanácsadás és az üzemi gyakorlat számára; támogatva a tábla szintű alkalmazásokat:

Workshopok, bemutatók, üzembe helyezés

Mint minden EU Phare pályázatnál itt is szigorú ellenőrzési folyamatok kísérték végig munkánkat. A hét település rendszerének elkészítését három lépcsős ütembe tervezték. Minden egyes lépcső után nyilvános Workshopon bemutatásra került az addig elkészült munka, ahol többek között minisztériumi alkalmazottak és az EU Phare tenderekért felelős megfigyelői is részt vettek. Ezek a workshopok egyben vita- és ötletfórumként is működtek a későbbi végleges rendszer elkészítéséhez. A végleges rendszert 2000. június 29.-én a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban mutattuk be egy kistérség számára rendezett konferencián.

A rendszer elsődlegesen Intranet környezetre lett fejlesztve és telepítését földhivatalokban, önkormányzatokban és teleházakban valósítják meg. A jövőben a már vektoros kataszteri térképeket tartalmazó rendszert megfelelő tűzfalvédelemmel ellátva elképzelhető egy szélesebb körű Internetes jellegű szolgáltatás is. Addig is érdeklődőinknek azt ajánljuk, a beletekintéshez keressék fel az MTA TAKI GIS Laborját vagy a HungaroCAD Kft. székhelyét.

Ábra címek:

1.ábra – A Dél-Balatoni mintaterület.

2.ábra – EOV rendszerben konvertált kataszteri térképek, digitalizált helyrajzi számok

3.ábra – Adatbázisból előállított Digitális terepmodell MapGuide környezetben

4/a.ábra – Földrészletek alrészletei és alosztályai riportablak

4/b.ábra – Ingatlantulajdonosok és kezelők személyi adatai riport ablak

5.ábra – Kreybig adatbázis alapján készült tematikus térképek és vizsgálati eredmények

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4.a. ábra

4.b. ábra

5. ábra

Tartalomjegyzék       Vissza a lap elejére