Súlyponteltolódások a kormányzati informatikában

Írta: Horváth János - Miniszterelnöki Hivatal

1. A kormányzati informatikai súlypont eltolódását előidéző tényezők

A Kormány Modernizációs és a közigazgatás korszerűsítésének programja minden területre kiterjedően kívánja a gazdaság erőforrásait harmonizálni, és a meglévő eszközrendszer optimálisabb felhasználásával egy átfogó növekedési folyamatot akar beindítani. A folyamat szerves része a közigazgatás fejlesztése, az államháztartás reformja, a nagy elosztási rendszerek jobb illeszkedésének kialakítása és az egész folyamathoz kapcsolódó kormányzati működési infrastruktúra javítása. A modernizációs program egyik közvetlenül vezérelhető és gyors eredményeket felmutató területe lehet a közigazgatás és ezen belül is a kormányzati infrastruktúra általános fejlesztése, különös tekintettel az informatika és távközlés eredményeinek és lehetőségeinek felhasználására.

A kormányzati szintű informatikai fejlesztések felgyorsítására, a hiányosságok mérséklésére az Informatikai Tárcaközi Bizottság elkészítette az 1995-1997. évekre szóló központi államigazgatási informatikai stratégiát.

A stratégia rövid helyzetértékelés alapján vázolja az informatikai alkalmazások lehetséges irányait, a kormányzati munkát támogató információrendszerek fejlesztésének és működtetésének alapelveit és rövid távon kitűzhető céljait, valamint a megvalósítás eszközrendszerét.

A kormányzati informatikai stratégia elkészítése, elfogadása és következetes megvalósítása jelentős előnyökkel jár a kormány számára. Egyrészt a tervszerű kormányzati munka a meglévő területeken nem nélkülözheti az informatika szolgáltatásait, másrészt az informatika mind újabb kormányzati területekre hatol be és ezzel megváltoztatja, korszerűsíti az adott kormányzati tevékenységet. Nemzetközi tapasztalatok szerint a kormányzati informatikai fejlesztés hosszabb távon az egész gazdaságra átterjed és a közvetlen előnyökön túl stabilizálja és gazdaságossá teszi a kormányzati ráfordításokat. Az informatikai stratégia az EU-ban kialakított gyakorlatokhoz igazodik, a kormányzati befolyásolásban közvetett eszközökre helyezi a hangsúlyt, nagy szerepet kap a piaci megközelítés, a hazai informatikai ipar versenyképességének javítása.

Jóllehet a korszerű informatikai megoldások iránti fogadókészség fokozatosan fejlődik, ma még azonban számos területen hiányzik a vezetői elkötelezettség, a jogi keretek sem mindig támogatják az informatikai megoldások bevezetését. Az információ- és adatgazda szerepek, feladat- hatáskör- és felelősségi viszonyok rendezetlenek, s ennek következtében az információrendszerek működési hatékonysága rendkívül alacsony.

A stratégia vázolja a kormányzati informatikai menedzsment fejlesztésének feladatait, a fejlesztési projekteket. Abból a megközelítésből indul ki, hogy a kormányzati informatikában biztosítani kell a harmonikus fejlődést annak érdekében, hogy az informatika fejlesztése már rövid távon is mérhető eredményeket hozzon, ugyanakkor alapozza meg a jövőt is.

Az informatikai stratégia egységes egészként kezeli az informatikát. A stratégiában vázolt feladatok megvalósítása feltételezi a koordináció továbbfejlesztését és az ehhez szükséges, további kormányzati intézkedéseket.

 

2. A kormányzati informatikai koordináció továbbfejlesztésének feladatai

Az ITB koordinációjával az érdekelt tárcák bevonásával fel kell tárni az informatikai alkalmazásokat gátló jogszabályokat (elektronikus irat, archiválás, elektronikus aláírás, stb.). Javaslatot kell kidolgozni az elektronikus iratok közigazgatási célú felhasználására.

Az informatikai stratégiai döntések meghozatalát, - amely a közigazgatási szervek számára kormányzati ajánlásként jelenik meg - a létrehozandó Kormányzati Informatikai Irányító Bizottság, a szakmai döntéselőkészítést a jelenleg is működő Informatikai Tárcaközi Bizottság végzi. A két bizottság tevékenysége az informatikára és a telekommunikációra egyaránt kiterjed.

A kormányzati koordináció irányítási rendszerének továbbfejlesztésével párhuzamosan - a legcélszerűbb működési forma megválasztásával - tovább kell fejleszteni a központi informatikai koordinációt ellátó MeH Informatikai Koordinációs Irodát is, megteremtve a működéséhez szükséges szervezeti, személyi és tárgyi feltételeket.

3. Konkrét feladatok

A Kormánynak a központi államigazgatás informatika koordinációjának továbbfejlesztéséről szóló 1106/1995. (XI.9.) Korm. határozatának főbb elemei:

A határozatban foglalt feladatok végrehajtásával párhuzamosan megkezdődött a 2000. évig szóló informatikai stratégia kimunkálása is.

A jelenlegi stratégia alapján tovább folyik a tipizálható folyamatok, tevékenységek egységesítése, szabványok, ajánlások kidolgozása és közreadása az informatikai tevékenység egészére.

A fejlesztések stratégiai irányítása néhány új területre is ráirányítja a figyelmet. Ezek korábban kisebb figyelmet kaptak.

Néhány új megközelítés:

Az említett tényezők jól tükrözik a kormányzati informatika gondjait és egyben kihívásokra adandó válasz keresésének feladatait.

A kormányzati informatika súlyponteltolódásai néhány, a közeljövő változásaira is ráirányítja a figyelmet. Ezek:

Ezekről, ezek hatásairól a következő konferencián célszerű tájékoztatást adni.

Vissza a lap elejére Vissza a kezdőlapra