Egységes térinformatikai módszer kidolgozása
hulladék-elhelyezési problémák megoldására

Írta: Szeiler Rita - MÁFI-Térinformatikai osztály

Általános áttekintés

A környezetvédelem nemcsak nálunk, hanem világszerte fontos tényezővé vált. Egyre inkább a tudatos, széles rétegeket érintő környezetvédelemre kell a hangsúlyt fektetni, ami az alapvető környezetvédelmi feladatoknak a törvényi szabályozástól kezdve az iskolákban folyó nevelő-oktató munkába való beépítését is kell , hogy jelentse.

Az egyre inkább a fogyasztási társadalmak felé haladó országok környezeti problémái közé sorolható a hulladék elhelyezés kérdése. Az minden ország számára nyilvánvaló, hogy valamilyen megoldás szükséges a minket elárasztó szeméthegyek kezelésére. A feltételek, követelmények, előírások azonban országonként változóak lehetnek.

Az általánosan elfogadott irányelvek, feladatok végrehajtása azonban az adott ország adottságaitól nehezen választható el. Ez vonatkozik mind a gazdasági, politikai és természeti adottságokra egyaránt.

A hulladék-elhelyezés problémaköre az érdekek széles skáláját fedi le, így ezek rangsorolása, összevetése fontos szempont a környezetvédelemben.

A földtani és kapcsolódó környezetföldtani kritériumrendszer elemei valószínűleg egységesen megfogalmazhatók, illetve azok az elvek és módszerek is, melyek segítségével ezek a kritériumok térképen is ábrázolhatókká válnak.

A hulladék-elhelyezés problémaköre komplex, több szintű értékelést kíván.

Magyarországi helyzet

Az 1995. évi LIII. törvény rendelkezik a környezet védelmének általános szabályairól. Ennek a törvénynek a rendelkezéseivel összhangban külön törvény rendelkezik pl. a hulladékokról, ami jelenleg előkészítés alatt áll. A hatósági eljárások azonban többé-kevésbé meg vannak.

(A veszélyes hulladékokra vonatkozó 56/1981 MT. rendelet ill. 9001/1985 OKTH szabályozás rendelkezik a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről, azonban nem terjed ki a radioaktív és kommunális hulladékokra.)

A hulladékok fajtáit, típusait tekintve elsősorban a kommunális és veszélyes hulladéklerakók jelentenek problémát nagy számuk és illegális keletkezésük miatt.

A radioaktív hulladék-elhelyezés hazánkban egy lerakó megépítésével megoldható, így erre külön kritérium rendszer nem készül.

Egy előzetes kritérium rendszer felállításakor alapvető szempont az ország adottságainak számbavétele.

Az ország adottságaiból levonható következtetések:

A jelenlegi politikai-gazdasági viszonyok ismeretében is az országos szintű ismeretesség válik elsődlegessé ( törvényi szabályozás nincs, rengeteg az illegális keletkezés) az országos szintű ismeretesség azonban így lehetővé tenné az utólagos megelőzést, ami mindig jobb a semminél. Az országos szintű ismeret azonban megköveteli a választott módszer alkalmasságát erre a területi szűrésre

A választott módszer és eszköz

A kritérium elemei két részre választhatók: -földtani adottságok

nem változó, a szó szoros értelemben vett adottság

-politikai, társadalmi, gazdasági tényezők

változnak, akár napról napra is

Az elsődleges szerepet tehát a földtani adottságok kell, hogy játsszák - hiszen ezen nem tudunk változtatni illetve ezeket az adottságokat hasznosítani tudjuk.

A földtani környezet szerepének elsődlegességét azonban a földtan művelőin kívül a többi döntéshozói szinten is tudatosítani kellene, akár törvényi szabályozással ( rövid távon ), akár alapvető emberi érdekként való elfogadtatásával ( hosszabb távon térülne meg ).

A földtani környezet ilyen mérvű megismerése szükségessé teszi olyan módszer alkalmazását, mely lehetővé teszi a komplex kritérium rendszer értékelését. A hulladék elhelyezésre alkalmas területek előzetes kiválasztásához sokféle tényező egyidejű figyelembe vétele szükséges, ehhez azonban olyan korszerű technikai adottságok kellenek, amivel a területek értékelése, szűrése gyorsan megtehető.

Ez az eszköz pedig a térinformatika.

Térinformatika mint módszer

A címben szereplő egységes módszer kifejezés használata inkább a földtani kritérium rendszer egységes kialakítását jelenti, mintsem a térinformatikai módszerét, hiszen az alkalmazott módszer elsősorban a választott hardver-szoftver függvénye. Maga a térinformatikai feldolgozás folyamata azonban egységesíthető, az összetett kritérium rendszer elvárásainak megfelelően.

Az alábbiakban ismertetett általánosan megfogalmazható elvek alapját gyakorlati tapasztalatok adják. A Paksi Atomerőmű Rt. számára készülő “Kis és közepes radioaktivitású hulladéktároló létesítése”- c. munka keretében a Földtani Intézet Térinformatikai osztálya dolgozta ki azt a térinformatikai módszert, mellyel a felszíni illetve felszínalatti lehetséges tároló helye kiválasztásra került a megfelelő szakmai szempontok alapján.

Az itt megfogalmazott elvek nemcsak radioaktív hulladéktároló helyének kijelölésére használhatók, hanem mindenfajta hulladéktároló esetén alkalmazhatók.

Minden térinformatikai megközelítés alapja az adatmodell tervezése, az adatgyűjtés és adatbázis építés. A rendszerbe kerülő adatok, azok amelyek adottak kell, hogy legyenek illetve szakmai szempontból egységesnek kell lenniük, bármely területéről legyen szó az országnak, ahova hulladéklerakót akarnak létesíteni. A térinformatikai szoftver azonban szabadon választható, ennek megfelelően az adatfeldolgozás is ennek a függvénye.

Hulladék-lerakóhelyek kiválasztása általános térinformatikai megfogalmazásban területkijelölést és minősítést - tematikus térképek komplex topológiájának létrehozását, szűrését valamint leszármaztatott tematikák generálását jelenti.

Az adatbázis kialakításának azon szempontjai közül néhány, amely nem szoftver függő:

Az adatbázis feltöltésekor ismertnek kell lennie az input tematikáknak ( egységes kritérium rendszert feltételezve ez adott ) és a várható output - következtetett és eredmény - térképeknek, hiszen ezeknek függvényében adható meg a rendszer osztályozottsága, megalapozza a tematikák hozzáférhetőségét és a feldolgozások hatékonyságát.

A földtani kritérium rendszer egyrészt tartalmazza a hulladéklerakásra alkalmas területek megtalálását illetve az alkalmatlan területek kizárását. Mindkét szűrést a különféle területi tematikák halmazműveleti megfogalmazására kell visszavezetni, mely halmazműveletek végül is a térinformatikai módszer alapját jelentik. A különböző halmazműveletek eredménye pedig az a komplex topológia, melyből a végeredmény térképek előállíthatók.

A komplex topológia létrehozásakor azonban különböző problémák merülhetnek fel, elsősorban a felhasznált alapadatok miatt és csak kisebb részben az alkalmazott szoftver korlátai miatt.

A problémák elsősorban a földtani adatok természetéből adódnak - bonyolult, összetett vonalművek keletkeznek, igen hosszú határvonalak jöhetnek létre a különböző tematikákban, a több tematikás rendszerben a fedvények gyakran tartalmaznak többszörösen fedésben lévő vonalszakaszokat - mely problémákat a feldolgozás során meg kell oldani.

A hulladék-elhelyezés problémakörének összetettségéből adódóan az alkalmazott módszerek is összetettek lesznek. Egy egységes kritérium rendszer kialakítása elősegítheti az egyszerűsítést, a térinformatikai módszerek alkalmazásának követelménye azonban változatlanul megmarad.

Vissza a lap elejére Vissza a kezdőlapra