XVI. Országos Térinformatikai Konferencia, 2006.

A Kormány közigazgatási informatikai stratégiájáról és feltételeinek megteremtéséről

dr. Dedinszky Ferenc - Elektronikuskormányzat-központ

Eredmények

  • Kialakult az e-kormányzás alapinfrastruktúrája, biztosítva az egyes intézmények részére az integrált bekapcsolódás lehetőségét
  • Létrejött az e-kormányzás jogi környezetének az alapja – a Ket. hatálybalépésével megvalósult a jogi akadálymentesítés
  • Jelentősen bővült az online elérhető ügyintézések köre, az EU által elvárt 20 (27) szolgáltatáson kívül is több mint 100 ügyintézéshez nyújt támogatást a KR
  • Az állampolgárok és a vállalkozások online hozzáférhetnek a közigazgatás átláthatóságát biztosító adatokhoz, információkhoz

Kiépültek a Központi Rendszer (KR) főbb elemei: 

  • EKG

  • Kormányzati Portál

  • Ügyfélkapu

  • Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ, KÜK (189 – Ügyfélvonal)

A szabályozás biztosította az e-Kormányzat stratégia megvalósításának környezetét:

  • stratégia kormányhatározatban történő elfogadása
  • Ket megalkotása, az elektronikus ügyintézéslehetőségének rögzítése
  • Központi Rendszer működésének szabályozása

Az EU által elvárt szolgáltatások kialakítása, központi és ágazati fejlesztések koordinálása

Közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása

EU integráció kapcsán infrastrukturális fejlesztések, intézményrendszeri együttműködés, tudásmenedzsment

Az alapinfrastruktúra megteremtése

Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) fejlesztése 

  • EKG végpontok számának növelése

  • Kapcsolat az EU-val: TESTA-hálózat

  • Nemzeti minősített adatátvitel: H-SecNet hálózat (7 minisztérium)

  • Alap- és emelt szintű szolgáltatások bővítése

  • Biztonság, internet védelmi rendszer kiépítése

A régió legbiztonságosabb hálózata!

Egységes kormányzati online információszolgáltatások

  • Kormányzati Portál (www.magyarorszag.hu)
  • Központi államigazgatási portálok egységesítése (46 honlap)
  • Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ – Ügyfélvonal (189)

Egységes kormányzati online tranzakciós szolgáltatások

  • Ügyfélkapu
  • E-aláírás
  • E-fizetés – kialakítása folyamatban

Jogi akadálymentesítés

  • A Ket. az online ügyintézést egyenrangúvá tette a hagyományos ügyintézéssel
  • A Ket. az e-ügyintézés központi alapinfrastruktúrájaként a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszert határozza meg
  • Az e-aláírás szabályozása kiegészült a közigazgatásban való használat szabályaival
  • Az e-fizetés bevezetése érdekében több jogszabály módosítás történt (pl. illeték)
  • Az ügyfelek tájékoztatását az elektronikus információ szabadságáról szóló törvény garantálja

Elektronikus szolgáltatások

  • A Kormányzati Portálon és az Ügyfélkapun keresztül jelenleg már több száz szolgáltatás érhető el, köztük az EU által is leggyakoribbnak tekintett 20 (Magyarországon 27) szolgáltatás, amely az összes államigazgatási ügyforgalom 80%-át teszi ki.
  • A leggyakrabban igénybe vett elektronikus szolgáltatás az adó- és járulékbevalláshoz kapcsolódik - 2006. májusban több mint 400.000 bevallás érkezett elektronikusan az adóhivatalhoz a kormányzati portálon és az ügyfélkapun keresztül.
  • A virtuális okmányirodában közel 80 közigazgatási ügy intézése indítható, köztük a legsikeresebb a Kormányzati Portálon keresztül történő okmányirodai időpontfoglalás
  • A szolgáltatások nyújtásában 33 kormányzati szervezet vesz részt. A hazai kormányzati szervezetek mellett megtalálható 26 db EU-s szervezet és 8 közszolgáltató cég szolgáltatása is.
  • A Kormányzati Portálon online módon érhető el a hatályos jogszabályok gyűjteménye, és mintegy 800 közigazgatási ügy leírása található meg. Az elektronikusan letölthető, illetve kinyomtatható nyomtatványok száma meghaladja a 2000-et.

Az ENSZ 2005. évi e-kormányzati felmérése alapján a világon a 27. helyen állunk (6 helyet léptünk előre 2004-hez képest!) 

Az EU 2006-os felmérése alapján az elektronikus közszolgáltatások terén eredményünk 81 %-os (2004-ben 15% volt!!!)

Elektronikus szolgáltatások szintje az EU-ban

Ügyfélkapu regisztrációs statisztika

Elektronikus közszolgáltatások kialakítása Magyarországon

Fő szempontok:

  • az állam-állampolgár viszonyrendszert szolgáltató szemléletűvé kell alakítani;

  • állampolgárbaráttá, gyorsabbá, olcsóbbá kell váljon a közigazgatási szervezetek működése;

  • „ügy-alapon”, ügyfélközpontú szemlélettel kell újraértelmezni az állam és önkormányzat közszolgálati feladatait, egyszerűsíteni, célszerűsíteni a jogi környezetet;

  • Ahhoz, hogy az ügyfelek felé szolgáltatni lehessen, meg kell szervezni a belső folyamatokat,

  • tudásbázist mindenki számára hozzáférés az alapvető információs közszolgáltatásokhoz, az elektronikus kommunikációs hálózathoz, a közhasznú információkhoz, e-ügyintézés;

Feltételek, források

Alapelv: 
Az e-kormányzati beruházások elsősorban nem informatikai költségek, hanem igazgatási megtakarítások!

Feltétel:

  • A stratégiai tervezés és monitoring megerősítése;
  • A költségvetési források összerendezése;
  • Az ágazatokon belüli rendszerek centralizálása és konszolidációja a párhuzamos fejlesztések elkerülése;
  • A hagyományok helyett a célszerű megoldások megkeresése, bürokrácia csökkentése;
  • Az általános informatikai kultúra szintjének jelentős emelése;
  • Az EU források bekapcsolása.

 

A kormányzati átalakulás egyik fő hajtóereje az elektronikus működés kialakítása, és ezáltal a kormányzati hatékonyság növelése

 

Fő célkitűzések és eszközök

  • A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) általánossá tétele a belső működésben és az ügyfelekkel való kapcsolatban. A központi infrastruktúra, szolgáltatási portfolió és tudásbázis kihasználásával erősíteni a szabványosításban, egyszerűsítésben és megosztásban rejlő hatékonyságot.

  • A szolgáltatásokat nem a szervezetrendszer igényei, hanem a felhasználók (állampolgárok, vállalkozások és civil szervezetek) szükségletei szerint kialakítani és ennek szemléletét elfogadtatni.

  • Tartalmában és minőségében is erősíteni az informatikai támogatás útján elérhető szellemi kapacitást, a változás tervezéséhez, végrehajtásához, irányításához szükséges szakmai ismereteket és tevékenységeket.

 

Akadályok

  • Az ágazati törvények nincsenek összhangban a Ket. által biztosított lehetőségekkel

  • Személyes megjelenés kötöttsége, annak ellenére, hogy az informatikai rendszer a teljes folyamat online elintézésére alkalmas lenne

Az elektronikus ügyintézés és szolgáltatások terjedését gátolja: 

  • Az elektronikus ügyintézési folyamatok ágazati szabályozásának hiánya

  • Az ügyfelekkel (állampolgárok, vállalkozások) közvetlen kapcsolatban lévő szervezet érdekeltségének hiánya, illetve ellenérdekeltsége

 

Stratégiai fókuszterületek 2006-2010.

  • Egységes informatikai fejlesztéspolitika, egységes rendszerek, alkalmazások használata a közigazgatáson belül

  • Az elektronikusan elérhető szolgáltatások körének további bővítése, szintjének emelése, a pán-európai szolgáltatások kialakítása, az elektronikus szolgáltatások igénybe vételének ösztönzése, a hozzáférés lehetőségeinek szélesítése

  • A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, Kormányzati Portál, Ügyfélkapu, Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ) megerősítése, funkcióbővítése, az e-közigazgatási közmű kialakítása

  • Infrastruktúra, hálózatok egységesítése, a központi adatbázisok konszolidációja, az informatikai üzemeltetés központosítása o Egységes Kormányzati Ügyféltájékoztató Központok (EKÜK) kialakítása

  • Informatikai kultúra emelése a közigazgatáson belül

  • Korszerű technikák és technológiák alkalmazásba vétele (mobilkommunikáció, digitális TV stb.)

  • A biztonsági és adatvédelmi követelmények érvényesítése

  • Az Elektronikus Közszolgáltatások Központjának kialakítása*

  • Az elektronikusan elérhető szolgáltatások körének további bővítése

  • Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) váljon a közigazgatási informatikai infrastruktúra, az internet-elérés és egyéb hálózati szolgáltatások közigazgatási szolgáltatójává – e-közigazgatási közmű kialakítása**

  • Az ügyfél-azonosítást szükségessé tevő közigazgatási elektronikus szolgáltatások teljes körét – az elektronikus aláírást használó ügyfelek kivételével - az Ügyfélkapun (ÜK) történő belépéssel, és az ott végzett azonosság ellenőrzés után lehessen csak igénybe venni

  • Alanyi jogú ügyfélkártya kibocsátása (a társadalombiztosítási szolgáltatások alapjain, 2008. január 1-től az EU E-111 nyomtatványát kiváltó kártyán)

  • A teljeskörű elektronikus ügyintézéshez közigazgatási kártya bevezetése (a kiadmányozók számára)

  • A közintézmények adatmegosztási rendszerének összehangolása (hivatali kapu), a közigazgatás egészének működését érintő központi adatbázisok és hálózatok konszolidációja

  • Egységes Kormányzati Ügyféltájékoztató Központok (EKÜK) kialakítása a már létező ügyfélszolgálati alapokra építve, az ügyfélszolgálati (ügysegédi) funkciók komplex ellátása.

  • Az ügyintézéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségek elektronikus megoldása

  • Az egységes központi ügyviteli (iratkezelési) rendszer bevezetése a Ket. szerinti intézményközi adatcsere elektronikus megvalósítása érdekében, integrálva hozzá az ügykövetés lehetőségét biztosító szolgáltatást

  • Az elektronikus közbeszerzés rendszerének megvalósítása

  • A biztonsági és adatvédelmi követelmények érvényesítése (mintaszabályzatok, mintaeljárások és biztonsági intézkedési tervek kidolgozása a közigazgatási intézmények biztonsági stratégiái kidolgozásának segítésére)

  • Nyílt szabványokra és a kereskedelmi forgalomban elérhető megoldásokra építve ki kell jelölni és folyamatosan aktualizálni kell a fejlesztéseket vezérlő szabványokat és architektúrális megoldásokat, szolgáltatási modelleket.

  • A központi szoftverbeszerzés és - biztosítás révén mennyiségi árelőny képezhető.

  • Az információk gyors és hatékony kikeresése, megtalálása érdekében központi közigazgatási kereső rendszer kifejlesztése szükséges.

  • Fel kell tárni a jelentős költségmegtakarítást eredményező távmunka közigazgatásba történő bevezetésének lehetőségeit

  • A kormányzati informatikai és távközlési fejlesztések tervszerű megvalósulása érdekében központi minőségbiztosítási rendszer bevezetése szükséges, amely elősegíti a globális cél megvalósulását, a meglévő rendszerekkel való kompatibilitást, valamint a tervezett költséghatárok betartását.

  • Tovább kell folytatni a kormányzati intézmények portáljainak, honlapjainak egységesítését.

Jogi szabályozás

  • A szabályozás alapjául egy az európai jogharmonizációs követelményekre is figyelemmel lévő e-közigazgatási (e-közszolgáltatási) törvénynek kell válnia, amelynek kidolgozása során különös tekintettel kell lenni a közigazgatási modernizációs stratégia irányaira is.

  • Meg kell teremteni az egyes ágazati törvények és a Ket. összhangját,  ki kell alakítani az egységes IT biztonsági politikát.

A fentebb felsorolt feladatok megvalósításához a jogi szabályozás további alakítása szükséges, különösen a következő területeken:

  • a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer kötelező használatára, mind az intézmények, mind pedig a közszféra alkalmazottai számára;

  • az ágazati jogszabályok Ket-hez illesztett harmonizálása;

  • az elektronikus úton terjesztett közérdekű adatok társadalmi elérhetősége és felhasználásának szabályozására;

  • a közigazgatási informatika szabványainak kidolgozására;

  • az elektronikus ügyintézés szabványosítására;

  • az információs technológiákhoz kapcsolódó biztonsági szabványok, rendszerek kialakítása, alkalmazása elterjesztésére;

  • állami támogatásból, közpénzből, illetve az elektronikus közbeszerzés útján beszerzett eszközök, szolgáltatások szakmai, minőségi, szabványosítási követelményeinek meghatározására.

Szervezeti változások

2006. évi LV. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

  • Az IHM feladatai – a közigazgatási informatika kivételével – a GKM-hez kerülnek

  • A közigazgatási informatikai feladatok a Miniszterelnöki Hivatalban

 1054/2006. (V. 26.) Korm. határozat a közigazgatás átalakításának előkészítésével kapcsolatos egyes feladatokról:

  • Elektronikus Közszolgáltatások Központja létrehozása: 
    2007. január 01-ig

Üzemeltetés központosítása

A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, Kormányzati Portál, Ügyfélkapu, Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ) megerősítése, funkcióbővítése

  • az összkormányzati szolgáltatások koncentrálása a az Elektronikus Közszolgáltatások Központjában függetlenül az ágazati hovatartozástól

  • mind a belső háttérszolgáltatások mind az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatások vonatkozásában

  • egységes alkalmazások és archiválási rendszer fokozatos bevezetése

  • közigazgatáson belüli egységes elektronikus iratkezelés, a közigazgatási címtár és levelező rendszer kialakítása

A minisztériumok informatikai üzemeltetésének összevonása
A technológia jelenlegi fejlettségi szintje lehetővé teszi

  • üzemeltetési erőforrások felszabadítását

  • műszaki és alkalmazási tudáskoncentrációt

  • központi szoftvergazdálkodást

  • alkatrész, segéd- és kellékanyag raktározási költségek csökkentését

Egységesítés

Egységes informatikai fejlesztéspolitika, egységes rendszerek, alkalmazások használata a közigazgatáson belül

  • szabványok alkalmazásának kötelezővé tétele

  • szabályozás normativitásának erősítése

  • közműszerű működés megvalósítása - interoperabilitás általános követelménnyé tétele

  • egységes követelményrendszer az informatikai rendszerekre és az alkalmazásokra

  • központi minőségbiztosítás

  • informatikai biztonsági követelmények, megoldások egységesítése

  • a közigazgatási folyamatok hátterét biztosító típus-alkalmazások elterjesztése (személyügy, pénzügy, iratkezelés, e-közbeszerzés)

  • folyamatok és eljárási rendek egységesítése (átláthatóság)

  • a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások megjelenésének felgyorsítása

Infrastruktúra – hálózatok egységesítése

  • A redundancia felszámolása az informatikai és távközlési hálózatokban

    • Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG)

    • Belügyi hálózat

    • Okmányirodák hálózata

    • Az EKG-tól függetlenül működő egyéb ágazati hálózatok

  • IP-alapú adat- és hangintegráció

  • A hálózatok közötti kapcsolatok, kölcsönös biztonság megteremtése

    • EKG

    • EDR

    • Közháló

    • NIIF (Hungarnet) hálózat

  • A közigazgatáson kívüli, de állami feladatok hátterének biztosítása

A megvalósítás anyagi bázisa

  • belső szervezeti racionalizálás – párhuzamos funkciók összeolvasztása

  • ellátandó feladatok felülvizsgálata – szükséges és elégséges állami beavatkozás

  • központi költségvetés fejlesztési előirányzatai (fejlesztések összehangolásával elérhető megtakarítások)

  • ágazati informatikai és távközlési források összevonása (központi üzemeltetés hatékonyságjavítása, illetve a technológia  hatékonyságnövelő hatásának kiaknázása)

  • Nemzeti Fejlesztési Terv - Operatív Programok (nagy projektek és kultúra fejlesztésének finanszírozása – KKOP, KMOP)

  • egyes szolgáltatásokból befolyó bevételek (a díjakat az elektronikus megoldások elterjedését támogatóan, de a költségeket fedezően kell megállapítani)